2016. szeptember 17., szombat

Szentéletű Győrffy Farkas András


2016. június 10-én tűnt fel először, még aznap este tisztázta, hogy ő visszatért Budapestre, nem
“külsős”. A vörös szemek és a félelmetes karmok nem hagynak kérdéseket a klánját illetően. Az érzelmek és humánum feltűnő hiánya a kapcsolatára a Fenevaddal.

Kezdeti szótlansága és rezignáltsága mintha kezdene feloldódni. Vagy ez is csak játék volt? A kamarillában nem maradhatott volna “életben” valaki aki ennyire érdektelen a társas érintkezésekkel kapcsolatban. Néhány elíziumtól és báltól eltekintve nem lehet vele találkozni. Nincs senkije és semmije, és nagyon úgy fest, hogy nem is kíván ezen változtatni.
Vagy ő lehet az évszázad intrikusa...

...és lám valóban.

2018 februárjában őt is utolérte a Császárnő kérése miszerint két gyermeket lesz szíves szolgáltatni a müncheni háborúhoz. S ő ölelt kettőt, Togmayer Emilt és Jászay Noémit, előbbi sajnos nem tért vissza. Rossz pletykák szerint nem csak két gyermeket ölelt, de ez a kettő felelt meg elvárásainak...
München után az ölelt gyermekek gróf revisnyei Reviczky Szevér kiképzőhöz kerültek, ő maga pedig elvállalta Kaszás Barbara mentorálását, ami sokak szerint nem volt a legjobb döntése, de sok probléma ellenére is kitart amellett az álláspontja mellett, miszerint a Malkáv hasznosabb, mint idegesítő.

2018 nyarán a Primessor, Kraul ideiglenes távozásával ő lépett a város élére, s kezdte felgöngyölíteni a város szennyét, kidönteni a csontvázakat a szekrényből, amiből van bőven Budapesten. Állítólag infernalistákra vadászott, ami sokak szerint teljesen az agyára ment és mániákusan lát mindenhol démonimádó fattyakat, s Szent Andrásként hivatkozik saját magára. Vajon tényleg csak egy véreskezű angyal, vagy a démonimádók szennyében megháborodott ördög maga?
Akárhogy is legyen a Kancellár bizalmat szavazott neki azzal, hogy Budapest Régensévét tette, anank ellenére, hogy még nem derült ki mi lett az előzővel.



Hangulatzene:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése